Amikor egy konferencia ghostol, és ráadásul kiadja az újbudai Gastro Guide: Vámpírkastély Editiont
Jelentkeztem egy a konferenciára, aminek a témája az autonómia. Még arra se méltattak, hogy válaszoljanak, ÉS AZ EGÉSZNEK NINCS PROGRAMJA EGY HÉTTEL A DZSAMBORÍ ELŐTT. Annyira meglepődtem azon a megközelítésen, hogy pont egy konferencián ötletelik össze hogyan kell autonóman működni, hogy jelentkeztem. Gyanús lehetett volna már az is, hogy Február 15 volt a határidő, Január 23-i dátummal kiadva a felhívás. Csak a litera.hu felületen, (meg gondolom közösségi médián).
Az feltűnt, hogy a blogom rezidense Patakfalvi Czirják Ágnes a szervezőbiztottságban. Valaki, aki olyan élvezettel, olyan mániásan, olyan bizarrul hatalmaskodott, csak mert látott pár Facebook és Tumblr posztot, hogy több posztban szerepel ezen, a (cancelelésekkel, hálózati visszaélésekkel, tekintélyelvűséggel foglalkozó) blogon. A valódi hozzájárulása a társadalomtudományhoz. Soha, sehogy, semmilyen formában nem reagált az én elemzéseimre. Az, hogy csapatba verődve akartak megfélemlíteni, és áldozatot fabirkálni magukból csak szokásos. Na de az, hogy ezek után, a cancelelő konferenciát szervez az autonómiáról...?
Program helyett van extrém bizarr gastro guide, amiből megtudhatjuk, hogy a "a hentesek szimplán elbűvölők", egy helyen "Finom az étel, fisztulás hangon köszönnek és kívánnak szép napot", és hasonlók. A leereszkedés csúcsa elbűvölőnek nevezni más felnőtt embereket. A legleleplezőbb ez: "Aki eljön a konferenciára, de mert találkozik valakivel, akit nagyon rég látott és beszélgetne vele, és a délutáni előadásokra nem megy be, a Bartókon lesz, a Keletben, a Bélában, az Addictedben, a MűvHázban, a Caphéban vagy a Szatyorban." Én azokra az előadásokra szoktam menni amik érdekelnek, nem azokra amik délelőtt vagy délután vannak. Ezt egy konferencia szervezői írják, a saját konferenciájukról. Egyáltalán, hogy van bőr a gőgös képükön kijelenti ki hol lesz? Honnan tudják? Gyakorlatilag leírják, hogy ez a közeg mutyis, belterjes, és klikkesedő. És miért marad ki a Brutal, egy nagyon is trendi hely a Bartókon? Mert nincs jópofiskodó, finomkodó neve? Ugyanígy kimarad az Allee ( "Nem túl messze: A Budafoki út és az Október huszonharmadika út ... ...Nem túl messze: A Karinthy út... ) Ezek között van az Allee. Milyen elképelései vannak valakinek nemhogy a társadalmi valóságról, a világról, aki szerint reális egy konferencia szünetében a "kolbász, hurka, fejhús, csülök stb."? Az Allee Spar a reális. Egyébként kb. olyan minőségű mint egy Londoni Waitrose. Úgy elhülyülnek a belterjes, mutyis buborékjaikban, hogy csak a trendet és a minőséget nem veszik észre, és csak a praktikumot hagyják figyelmen kívül. Az autonómia ott kezdődik, hogy tudsz valami kaját szerezni magadtól Újbudán. És nem az intézmény az alapegysége. (Ja, és voltam már elég konferencián, ott ezt így szokták, hogy practical info: convenient places to purchase food include the university cafeteria, nearby restaurants x, y, z etc. etc.) Az egész persze arról szól, hogy feltétlen jelezniük kell mennyire bennfentesek, nem arról ki mit eszik. Ezért is került fel hamarabb a gastro guide mint a program. Mert ez a lényeg. És ezért ennyire bizarr és gyagyás. Mert az egész működésmód az. Ahogy itt írtam:" A szelf eredendően konstruált, vagyis diskurzív terekben folyamatosan konstruálódó, leválasztva materialitásról. Ezek az emberek a saját meghasonlásuk univerzalizálják és terjesztik ki. Szerintük nincsenek univerzális kategóriák, csak identitások. Csak jelzések vannak (signalling) és csak identitás. Az identitás társadalmi konstruáltsága egy csavar - a priori az identitás, de a test nem valós- egy fajta felület amin jelentés és identitás íródik. Minden társadalmi térben konstruálódik, de ez alatt azt értik, hogy a társadalom az emberi interakció- tehát megint elválasztják materialitástól és természettől." Ez a lila hajú tumblres bolondoktól az Újbuda Gastro Guide Vámpírkastély Editionig mindent megmagyaráz. Ezért van az, hogy konferenciát szervez valaki, és már úgy locsog mint valami AI, mégpedig arról, hogy délután ki lesz a Szatyorban vagy a Bélában. Ha ő a ranglétrán olyan fene felül van, hogy konferenciát szervez, akkor már azt is tudja ki hol lesz délután. Az, hogy kutató vagy arról szólna, hogy kutatsz. Csak arról. Nem egy életstílus, és nem egy szubkultúra. És ez még egy mérgező, szar, szektás, tekintélyelvű életstílus is ráadásul.
UPDATE: ma délelőttől van program, igen, egy héttel az esemény előtt. Én nem vagyok rajta. Semmilyen értesítést nem kaptam soha erről. Az autonómia jegyében. Őszintén remélem beavatkozik az állam abba ami a magyar felsőoktatásban folyik, mert az egy dolog, hogy indikátorok és pályázatok miatt megy a kamu a kamu hátán, de legyen már egy határ.
Még jó, hogy tegnap csinálam egy screenshotot:
Az absztrak amit leadtam: "Előadásom alapvetése, hogy a kortárs művészetelméleti diskurzusok – így a jelen konferencia felhívása is – gyakran esnek a szociológiai redukcionizmus, szociálkonstruktivizmus csapdájába. Amikor a művészet autonómiáját kizárólag intézményi, szakpolitikai vagy gazdasági erőterek eredőjeként vizsgáljuk, szem elől tévesztjük a lényeget: az egyéni tudat szuverenitását. Állításom szerint a művészet autonómiája nem egy külső körülmények által adományozott státusz, hanem a tudatból ered. A jelenkori „kritikai” megközelítések a műalkotást gyakran csak szimbolikus tőkeként vagy politikai reprezentációként képesek értelmezni. Ez a szemléletmód azonban nem felszabadít, hanem elbutít és elsilányít, a művészetet pedig a manipuláció eszközévé silányítja. Mások tudatnának befolyásolása rituálékkal és szimbólumokkal egyszerűen fekete mágia. Kiemelten foglalkozok Joseph Beuys „mindenki művész” koncepciójával. Ezt a kijelentést sok kortárs elméleti diskurzus gyakran egyfajta naiv demokratizálásként vagy a szakmai hierarchiák, sőt, a minőségérzék eltörlésére irányuló felszólításként értelmezi félre. Ezzel szemben amellett érvelek, hogy Beuysnál ez egy gesztus, provokáció, és végső soron felelősségvállalás a többi emberért. A részvételi művészet gyakorlatai kapcsán a kritikák politikai kooptációról beszélnek, de szerintem a kooptáció ott kezdődik, hogy a művészetet a részvételen keresztül a politika regiszterébe kényszerítik. Szerintem ez végül visszavezette a kortárs művészetet azt saját archaikus gyökereihez: a kultuszhoz és a rituáléhoz (a cancellation/eltörlésnek nevezett csoportpszichózis végső soron egy emberáldozati rituálé ). Előadásomban ezen folyamatok felismerésére és a művészet esztétikai-ontológiai integritásának védelmére teszek kísérletet. Állításon szerint a művészet nem közösségi konstrukció, és bár hatással van a közösségre – nem közösségben születik. Az autonómia nem kollektív vívmány, hanem egyéni bátorság kérdése."
Ennek kapcsán elmentem Németországba, napokat töltöttem az ArtPoolban, a következő könyvembe lesz egy fejezet. Én ebbe időt és munkát tettem. És konkrétan le se szarnak annyira se, hogy szóljanak mi lesz jövő héten (és igen, megnéztem, nincs a spamben).
Beléptem a konferencia jelentkezés webes felületére, és ezt találtam. Egyébként ez nem a szokásos konferenciás felület mint pl easychair, ez egy journal felülete ahova tanulmányokat lehet feltölteni. A nagy bökkenő az, hogy a felület szerint EZ AZ ABSZTRAKT SOHA NEM MENT KI A BÍRÁLÓKNAK.
